Fűszerkertem története

- avagy, éljen és virágozzék száz fűszernövény!


Egyik évben igen kemény és hosszú fagy tizedelte a falubéli fügefaállományt. Nem történt ez másként a mi egyszem fügefánkkal sem. A következő években csak vegetált, nem tudott igazán erőre kapni. Idén, tavasz végén megszületett a verdikt: a fügefát ki kell vágni. Fájó szívvel és derékkal nekiláttam a hálátlan feladatnak.

Az ág és gyökérrengeteg eltávolítása után az ebédlő-konyha ablakai alatt - előtt - nagy üresség maradt.

Kecskesajtkészítő ambícióimat fel nem adván, kínálkozott a lehetőség: a napsütötte és védett déli fal előtti részt az Isten is fűszerkertnek teremtette, és ezen túl saját termesztésű fűszerekkel ízesíthetem a sajtokat. Miután hajolgatni már nem nagyon szeretek, azt ötöltem ki, hogy a terepszintből kiemelt kis kertet fogok készíteni, aminek az elejét és a két oldalát akácdeszkából készült palánk adja, hátul pedig "a fal adja a másikat".

A keret elkészült, nem maradt már más hátra, mint földdel feltölteni fűszer- és gyógynövényeim leendő életterét. Óvatos becsléssel is legalább 3 köbméter föld kellene. Ez már teherautónyi mennyiség. Szerencsém volt, a faluban valahol földmunkát végeztek, és egy adag elszállításra váró föld nálam landolt. Tüzetesebb szemrevételezés után konstatáltam, kiváló vályogtégla alapanyagom van. Uram! Én nem ilyen lovat akartam. Nem volt mit tenni, ha nincs termőföld, csinálni kell.... Egy kis biohumusz, egy kis gombatrágya, egy kis homok, só, bors, paprika, és mindjárt jobban nézett ki a televény.

A mindenféle növények ültetésének - telepítésének - idejéből egy kicsit már kicsúszva, de eljött a nagy nap: fűszerek garmadájával benépesíteni a még sivár területet.

A növényállomány összetételét döntő mértékben befolyásolta szomszédbarátaim adakozó kedve. Ilyenformán az alábbi egyedek sora díszlik a kiskertben: levendula - egy kertből sem hiányozhat - teája idegnyugtató, görcsoldó és étvágyjavító hatású; izsóp - a középkorban az állhatatosságnak és a hűségnek volt jelképe - köhögéscsillapító, izzadásgátló, szélhajtó, étvágyjavító, vérnyomásemelő, asztmás és hörghurutos bántalmakat megszüntető hatással; csombor(d) - a régi magyar ételek fűszere - teáját alacsony vérnyomás, bélhurut, felfúvódás és köhögés ellen isszák; rozmaring - a kolostorkertek hivatalos növénye (volt) - levélzetének forrázata szélhajtónak, étvágygerjesztőnek, idegerősítőnek, epehajtónak és görcscsillapítónak szolgál; citromfű - ha egyszer megtelepszik a kertben... - teája ideg- és szívnyugtató, idegerősítő, görcsoldó, emésztést serkentő, szélhajtó és izzasztó hatással bír; (bors)menta - már az ókori egyiptomiak és perzsák is... - használható étvágygerjesztőnek, szélhajtónak, epeműködést serkentőnek, idegnyugtatónak, görcsoldónak, fertőtlenítőnek, valamint bélhurut, fejfájás és epekólika ellen, rekedtségre gargarizmaként, gyulladásokra borogatásként; bazsalikom – a középkori Európában úgy vélték, csak gyönyörű nők ápolhatják (erre még visszatérek…) – jó felfúvódás esetén, gyomorrontás csökkentésére, ismeretes étvágyjavító, szélhajtó, köhögést csillapító, vérnyomást csökkentő hatása; borágó – kék virága nagyon szép ehető dekoráció – közismert vizelethajtó, de alkalmazzák vese és hólyagbántalmak esetén is; muskotályzsálya – úgy hiszik, hogy akkor virágzik a kertben, ha a háznál asszony az úr – gyulladásgátló alapanyag, de használják asztma, görcsök, depresszió, migrén, hajhullás és fertőzések kezelésére is. Került aztán egy kis metélőhagyma (snidling) is a mini „édenbe”, amiről azt érdemes tudni, hogy ízesítő hatásán túl jó étvágygerjesztő és gyomorerősítő.

A kiskert parlagon maradt részébe átmenetileg karóbab, paradicsom és némi eper talált helyet magának.

A kis növények egytől-egyig erőre kaptak, és kezdték jól érezni magukat. A sikertől megrészegülve, már tervezgetem a jövőt. – „határ a csillagos ég”.

Folyt. köv.